A nőiességünk megélése

Valamikor tinédzser korban kezdődik és jobb esetben életünk végéig tart. Azért írtam, hogy jobb esetben, mert a családalapítás után, középkorúan vagy idősebben gyakran háttérbe szorul sokaknál. Ezért nem hibáztatható senki, hiszen más lesz a prioritás ekkor az életünkben. De nem muszáj hagyni, hogy így legyen! Nem kell egy életre lemondani arról, hogy mi elsősorban nők vagyunk és emellett feleségek, családanyák netán nagymamák.

Én azt gondolom, hogy ha valaki anya lesz, az egy csodálatos dolog és pár évig természetesen legyen ez az első és egyetlen szerep. De ahhoz hogy boldogok legyünk, teljesnek érezhessük magunkat, később muszáj visszatalálnunk magunkhoz, mint nőkhöz. Mert ahhoz, hogy gyermekünk is boldog legyen és pozitív példával járhassunk elöl, nekünk is ki kell teljesednünk: nőiség, szakma, párkapcsolat. Ha ezek a területek nincsenek rendben az életünkben, természetesen még lehetünk jó anyák, de boldogok nem hiszem. És ez esetben hogy adjunk magunkból, ha bennünk sincs elég harmónia, boldogság, energia, elégedettség?

Ezért azt gondolom, fontos, hogy MINDEN ÉLETKORBAN és ÉLETHELYZETBEN törekedjünk arra, hogy testünk-lelkünk rendben legyen: helyes táplálkozás, mozgás (bármely formája), ha az kell a lelkünknek, néha egy stresszoldó masszázs, igenis legyenek szép ruháink-cipőink, melyekben jól érezzük magunkat…és most sokan a fejükhöz kaphatnak: “de hát ez rengeteg pénz”- ami részben igaz, de lehet a ruha turkálóból, a masszázs kuponos oldalról, nem is ez a lényeg, honnan van és hogy drága volt-e. Hanem hogy adjuk meg magunknak is, amire szükségünk van: a lelkünknek, a testünknek egyaránt.

Mert ha ezt elhanyagoljuk és megszűnünk nőnek lenni, borítékolható sajnos a boldogtalanság. Viszont jó hír, hogy ha volt is ilyen időszak az életünkben, SOSEM KÉSŐ újra elkezdeni, magunkkal (is) foglalkozni!

7 tipp, hogy szeress élni!

Általában a hétköznapokban csak tesszük a dolgunkat, fáradékonyak vagyunk, mindig valami másra vágyunk, mint ami épp van. Kikötéseket teszünk magunknak, hogy majd ha ezt-vagy azt elérem, akkor boldog leszek. Ez egy mókuskerékként is tud működni, melyben akár évtizedeket is el lehet tölteni, vegetálva. Persze tisztelet a kivételnek, akinek már olyan fejlett a gondolkodásmódja, hogy ezt nem így éli meg. De lássuk, mivel rázhatjuk fel magunkat, hogy úgy igazán szeressünk élni:

  • Először is álljunk meg és gondoljuk át, melyek azok a tevékenységek, melyeket mindig ki szerettünk volna próbálni, de valahogy nem került rá sor. Ejtőernyőzés, hőlégballonozás, sárkányrepülőzés? Sosincs késő hozzá, nem egy példa létezik, akik nyugdíj után fogtak bele ezeket megvalósítani! Anyagilag is megoldható, ha spórolunk rá, cserében biztos, hogy minimum hónapokra feltölti az embert!

 

  • Írjunk bakancslistát: ez nincs életkorhoz kötve, fiatalon is ugyanúgy lehet, mint középkorúan vagy idősen. Mindent tartalmazzon, merjünk nagyokat álmodni, hová szeretnénk elutazni még, milyen filmeket nem láttunk, milyen könyveket szeretnénk elolvasni, milyen sportot űznénk stb. Ha a lista megvan, akkor készíthetünk rá tervet is és jöhet a megvalósítás!

 

  • Ha táncos lábúak vagyunk és régebben sokat buliztunk, majd jött a családalapítás, esetleg szétszéledt a baráti kör, akkor hozzuk vissza eme kellemes tevékenységet az életünkbe. Gyerekek mellett is megoldható, ha jó esetben a pár/nagyszülő kicsit besegít alkalomadtán. Ilyenkor végre újra igazi nőnek érezhetjük magunkat, kicsíphetjük magunkat, a legjobb formánkban tündökölhetünk, elmehetünk a korosztályunknak megfelelő szórakozóhelyre és kitombolhatjuk magunkat akár párunkkal, akár barátnőkkel hajnalig rophatjuk. Mert ez sincs korosztályhoz kötve!!

 

  • Sport, sport, sport! Ha valamitől igazán érezzük, hogy élünk, az bizony a sport: amikor megfeszülnek az izmaink és dolgoznak, tisztul a tüdőnk és endorfinbomba szabadul fel. Ez lehet egyszerű torna, gyógytorna, alakformáló, csoportos sport, konditerem, kinek mi. Ez a lényegen nem változtat, hogy sportolni szükséges és jó! Ha 10 éve nem sportoltunk, vagy van 40 kg súlyfeleslegünk, akkor is kezdjük el, még ma! 😉

 

  • Szerelem! Tudom, tudom, ez nem csak rajtunk múlik, de törekedni lehet rá, hogy megtaláljuk a nagy Ő-t. Általános szabály, hogy váljunk olyan nővé, amilyet az elképzelt nagy Ő megérdemelne. Ha pedig már megtaláltuk, törekedjünk rá, hogy fenntartsuk a tüzet. Ha pedig egy energia rabló kapcsolatban vagyunk, akkor próbáljuk meg megtalálni a módját, hogy mielőbb kilépjünk belőle!

 

  • Gyerekek és kisállatok társasága: az biztos, hogy ha van családunk, rengeteg szeretetbombát kapunk nap mint nap. De ha még nincs, vagy valamilyen okból nem lehet, akkor a kisállatok társasága is boldogsággal tölthet el minket. Bizonyított tény, hogy egy kiskutya vagy kiscica simogatása csökkenti a stresszt és a depressziót.

 

  • Hobbi, mint karrier: nagyon fontos tényező, hogy szeretjük-e a munkánkat. Nyilván nem lehet minden embernek a hobbija a munkája, de eljátszhatunk a gondolattal, mi mindenhez értünk és abból milyen vállalkozást lehetne alapítani, hogy a saját magunk urai lehessünk. Először főállás mellett is megteszi, majd ha kialakult, akár a hobbink is lehet a főállásunk. Ez is micsoda örömöt ad hosszú távon az embernek!

Az újrakezdés fontossága

Akadnak olyan időszakok az ember életében, amikor örül annak is, ha valahogy túléli.

Amikor nem lehet minden tökéletes, mert túl nagy stressznek van kitéve az ember  és egész egyszerűen hiába szeretne, nem tud az élete minden területén tökéleteset nyújtani. Sokan ilyenkor szednek fel plusz kilókat vagy fogynak le drasztikusan, esetleg szoknak rá az erős dohányzásra stb.

Viszont mint mindennek, ennek az időszaknak is egyszer vége van, elmúlik. Ahogyan a jó is, így a rossz is. Ha elvonultak a viharfelhők életünk képzeletbeli egéről, akkor érdemes számot vetni a romokkal, melyeket az életünkben hagyott. És azzal, hogy hogyan tudnánk egy romos tájból újra paradicsomot varázsolni.

Ilyenkor érkezünk el az ÚJRAKEZDÉSHEZ. Az első és legfontosabb összetevők ehhez a lelkierő és az akarat. Elkezdeni mindent nehéz, de hamar azt vehetjük észre, hogy visz magával minket a lendület.

Nem is kell rögtön óriási célokat kitűzni, elég például azt mondani magunknak, hogy egy hónapig heti ötször fél órát tornázom és majd ha ezzel megvagyok és látom az eredményeket, akkor fogom eldönteni, hogyan tovább. Mindig csak 1-1 napra előre tervezzünk, de azt csináljuk is meg.

Nekem egy ismerősöm tanácsolta például a dohányzásról leszokással kapcsolatban, hogy kezdetben mindig azzal biztatta magát, hogy csak az adott napot kell kibírni, másnap rágyújthat. Aztán szépen teltek-múltak a napok és ő nem gyújtott rá soha többet. Mert egy idő után már nem is hiányzott neki.

A nagy célok mindig sok-sok kis apró lépésből állnak, amihez elengedhetetlen a rendszeresség.

De tényleg az a legfontosabb, hogy ha például 10 éve nem mozogtunk, akkor ne akarjunk 3 hónap múlva maratoni távot futni.  Először kicsi célok, és mindig dicsérjük meg magunkat, bármilyen furán is hangzik, jutalmazzuk is magunkat egy-egy mérföldkőnél.

Azoknak, akik hozzám hasonlóan egy nagy újrakezdési időszak előtt állnak, sok erőt és kitartást kívánok!

A nevetés és jótékony hatásai

Tegnap sírtunk, legalábbis ami a cikk témáját illette, de ma már nevetünk. 🙂

Van, hogy hallunk egy jó viccet, olvasunk valamit vagy vicces helyzetben találjuk magunkat és kitör rajtunk a nevetés. Társaságban, lazulós összejöveteleken még inkább jellemző, hogy szinte fetrengünk a nevetéstől. A jókedv egy mosollyal kezdődik, de röhögő görcsben is végződhet. 😀

Ma arról gyűjtöttem némi információt, hogy mennyi áldásos hatása van a nevetésnek és hogy milyen fontos:

  • A nevetés erősíti az immunrendszert.
  • A hosszú élethez is hozzájárul a stressz levezetésen keresztül.
  • Egyensúlyban tartja a vérnyomást
  • Erősíti a szívműködést
  • Megmozgatja a belső szerveket és serkenti azok vérellátását
  • Segít leküzdeni a lehangoltságot, depressziót
  • Szinte meditációs állapotba juttat, mert pihenteti és felfrissíti az agyműködést

/Tényadatok forrása:  https://femina.hu/egeszseg/nevetes//

Ne felejtsünk el nevetni, ne teljen úgy el nap lehetőleg, hogy nem nevettünk egy jót.

Ha kell, nézzünk vígjátékokat, szórakoztató műsorokat, a lényeg, hogy nevetőizmaink maradjanak edzésben. 😀

Mi ríkat meg minket, avagy mikor törik el a mécses?

Egy kiadós sírás még jót is tehet, megkönnyebbülünk tőle! A tűrőképességünk, érzékenységünk is nyilván egyéni, de mi nők, azért hajlamosabbak vagyunk gyakrabban elpityeredni, mint férfitársaink.

Lássuk, mi is az a sírás biológiailag:

„Annak, hogy a nők többet sírnak, biológiai oka van, mivel a női testben hatvan százalékkal több a prolaktin, mint a férfitestben. Ez a fehérje hatással van az endokrin rendszerre, emiatt sírnak többet a hölgyek, akiknek a könnycsatornája is kisebb, így hamarabb “kicsordul”.  Egy felmérés azt is kimutatta, hogy a gazdagabb, nyugati országokban élő nők sírnak a legtöbbet a világon.

Ha nem sírunk, a szervezetünk akkor is termel néhány mikroliter könnyet. Ezek tartják nedvesen a szemgolyót pislogás közben. A szemek egyenként mindössze nagyjából hét mikroliter könnyet képesek tárolni, így ha sírunk, a többi, ami termelődik, az orrüregbe ürül – ezért folyik általában az orrunk is sírás közben.

A különböző könnycseppek teljesen másképp néznek ki mikroszkóp alatt: jelentős a különbség egy örömkönny, egy bánatkönny, vagy épp egy olyan könny között, amelyet hagymapucolás közben hullajtottak.

A női könnyek olyan kémiai üzenetet közvetítenek a férfiagynak, amitől a nő kevésbé lesz szexuálisan vonzó a férfi számára.

Miért sírunk örömünkben?

Oriana Aragon, a Yale University pszichológusa, egy most megjelent tanulmány szerzője egy sor kutatás után megállapította, hogy ha negatív érzelmi reakcióval válaszolunk egy extrém mértékű pozitív érzelmi eseményre, azzal könnyebben képesek leszünk visszakapni az érzelmi egyensúlyunkat, vagyis gyorsabban képesek leszünk helyrerázódni egy ilyen erőteljes helyzetből. Vagyis aki elsírja magát egy boldog helyzetben, könnyebben képes lesz utána feldolgozni az érzelmeit.

Dr. Aragon és kutatótársai arra is bizonyítékot találtak, hogy a szélsőségesen negatív érzelmi helyzetekre is adhatunk pozitív reakciót: egy nehéz vizsgahelyzetben is mosolyoghatunk, és kontrollálhatatlan nevetésben törhetünk ki nagy ijedtség esetén.

A szakemberek szerint ezek a kutatási eredmények segítenek jobban megérteni az emberi érzelmeket, az arra adott reakciókat, és azt, hogy miként vagyunk képesek megőrizni a lelki egyensúlyunkat még a nehéz helyzetekben is.”

Forrás: https://www.hazipatika.com/psziche/harmoniaban/cikkek

Motiváció – avagy mi kell ahhoz, hogy akard a változást?

Van az úgy, hogy visszacsúszunk az élet képzeletbeli ranglétráján pár lépcsőfokot. Az ok lehet betegség vagy egyéb, de ilyenkor nagyon nehéz azt is feldolgozni, hogy már nem azon a szinten vagyunk, amit már egyszer elértünk.

Az biztos, hogy hatalmas akaraterővel szinte bármely akadály leküzdhető, van erre a világban számos híres, de még több ismeretlen példa.

Na de mitől jön meg ez a hatalmas akaraterő, mi adja a motivációt az egész változtatási folyamathoz, ha egyszerűen azt érezzük, nincs egy szemernyi erőnk sem.

Sokaknak az is motiváció, ha a környezetük eléri azokat a dolgokat, amiket ő szeretett volna és képzeletbeli lovon vágtatnak az ismerősök, mi meg próbáljuk őket utolérni, mert hát verseny szellem van. Valakinél ez működik valóban.

Na nálam nem!!! Ez engem speciel egyáltalán nem motivál, sőt demotivál az utánzás és mindennemű versenyhelyzet.

A lényeg az lenne szerintem, hogy valahol magunkban vegyük fel a fonalat, találjuk meg, mi az, ami boldoggá tesz/tenne minket úgy igazán. Ha ez megvan, hajtsunk azért a dologért/helyzetért/személyért és onnantól fel a szemellenzőt, nem nézünk se jobbra se balra, nem hagyjuk magunkat letéríteni az útról, csak előre megyünk a cél irányába és csináljuk!

Mindenkinek – köztük magamnak is- sikeres változtatást, kitartást és jókora adag szerencsét is kívánok!

Advent: ráhangolódás a karácsonyra

Vasárnap veszi kezdetét az adventi ünnep.

Hogy ne csak a rohanásról, ajándékok fejveszett keresgéléséről szóljon, lássuk mit is takar igazából az advent és hogyan élhetjük meg jól.

“Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól  karácsonyig számított időszak.

A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.” Forrás: wikipédia

Hogyan tölthetjük jól ezt az időszakot?

  • Gyermekeknek különösen izgalmas ez az időszak, készíthetünk nekik saját kezűleg adventi naptárat, elrejtve benne kis meglepetéseket.
  • Ugyanígy az adventi koszorút és a karácsonyi kopogtatót is készíthetjük mi magunk.
  • Hangulatos karácsonyi vásárokban barangolhatunk, akár bel-akár külföldön. Ma már számos egy napos buszos út is áll azok rendelkezésére, akik a környező országokban is szeretnének adventezni.
  • Kidekorálhatjuk a lakást, hogy karácsonyi hangulatot varázsoljunk, még a fenyőfa érkezése előtt.
  • Ha már beszereztük az ajándékokat, nekiállhatunk becsomagolni, minél kreatívabban és személyre szabottabban, annál jobb.
  • Kitalálhatjuk az ünnepi menüt és szép lassan beszerezhetünk hozzá mindent.

Kellemes Adventet és Karácsonyra hangolódást kívánok minden Kedves Olvasómnak!

Hogyan ne adjuk alább?

 

Mai témám az, hogy hogyan ne adjuk alább annál a szintnél, amit megérdemlünk.

Itt nem csak anyagiakra gondolok, hanem minden egyébre is. Ha helyén van az önbecsülésünk és szeretjük magunkat, ami a lehető legoptimálisabb helyzet, így fogunk eljárni:

  • Megkérjük azt a fizetést, amit kvalitásaink és tapasztalataink alapján megérdemlünk, vagy ha vállalkozók vagyunk, akkor azt az árat, amit a munkánk ténylegesen érdemel. Ez nem kapzsiság és nem önzőség, hiszen tisztában vagyunk saját értékeinkkel és nem adjuk alább!
  • Olyan emberekkel vesszük körbe magunkat, akik felfelé, nem pedig lefelé húznak. Mert megérdemeljük! 😉
  • Olyan párkapcsolatba megyünk csak bele, ami nem rombolja az önbecsülésünket, hanem épít mindkettőnket. Például egy szeretői státusznál borítékolható a sérülés illetve az, hogy már eleve sérült lelkiállapotban mentünk bele. Pedig nem ezt érdemeljük, hanem egy olyan férfit, akinek mi vagyunk az egyetlen nő az életében!
  • Ha táplálkozásról, életmódról van szó, nem érjük be egészségtelen ételekkel, amiről tudjuk, hogy hosszú távon ártanak nekünk!
  • A ruházkodás, tárgyak, lakhely tekintetében is van egy mértékünk, amihez tartjuk magunkat, már ami a minőséget illeti.

Mindez nem jelenti azt, hogy önzők lennénk, sőt! Ez egy hibás társadalmi berögződés, hogy mindig meg kell alkudnunk, meg kell felelnünk! Elsősorban önmagunknak kell állítani egy reális mércét és kizárólag annak kell megfelelni! Ha így teszünk, borítékolható a sikeres élet.

Amikor a csend nem fájdalmas – a valódi énidő

Napjainkban folyton rohanunk és ez még semmi, ezernyi ingerrel és információval bombáz minket a külvilág. Annyira sokkal, hogy az emberi agy egy idő után besokall.

Muszáj néha visszavonulót fújni: elbújni 1-2 órára a világ és a közösségi média, sőt még a családtagjaink elöl is! Amikor tudatosan tesszük ezt és jól érezzük magunkat saját társaságunkban, ez az énidő.

Amikor minden leülepszik, mindent át tudunk gondolni, fel tudunk dolgozni.

Erre nagyon nagy szükség van a mai világban.

Hogy ezt ki mivel tölti: zenehallgatással, meditációval, egyszerű pihenéssel, naplóírással, az egyénfüggő.

A lényeg, hogy legyen hetente legalább egy ilyen napunk, amikor van 1-2 óránk csak magunkra, teljesen egyedül. Azt gondolom, hogy nem megoldhatatlan, viszont annál inkább kifizetődő lelki egészségünkre nézve.

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑